Hétvégén elmentünk az éjszakába a barátokkal. Kopaszfejű barátom okulva az egy héttel korábbi kimaradásunkból vigyorogva jegyezte meg az este elindulásakor, hogy hozott magával névjegykártyát. Én jól nevelt úri ficsúrként csak bólogattam, de nem értettem, hogy az meg minek.…

Reggel felkeltem, mert mennem kellett világgá, oda is értem időben, mármint a világgá. Megcsináltam mind a négy helyszínen, amit kellett és kisebb rekordot végrehajtva este 6 előtt haza is értem, pedig 750 kilométert vezettem. És vártak itthon, úgy ahogyan azt mindig is…