Régen írtam, ennek több oka is van, de a leginkább az, hogy kicsit beletörődtem a magyar politikai élet butaságaiba. De eljött ez a nap is ami mellett, már nem tudok elmenni szó nélkül.

Orweli regényben érzem magam, miközben ezeket a sorokat írom, mert ma ismét növekedett valamilyen gazdasági mutató, mert ma ismét jobb lett az élet és ma ismét kevesebb lett a nemzetünk adóssága. De közben meg vannak hírek innen onnan, hogy országunk államcsőd kockázata az egekben van és már csak 7-9%-os kamat mellett lehet finanszírozni az államháztartás hiányát. És most álljunk csak meg egy szóra...

Először is, mi az hogy kölcsönt kell felvenni az államháztartás hiányának pótlására. Jaja tudom, valahonnan kell pénz, de mi az hogy sose lehet olyan költségvetést csinálni amiben nem számolnak államháztartási hiánnyal. Elvileg Magyarországon 3% az államháztartás hiánya. ez az én felfogásomban nem túl nagy százalék. Azaz minden állami kiadást 3%-al kell egyszer csökkenteni és kész. Tudom leegyszerűsítem, de nem érzem a problémát ennél bonyolultabbnak. Nem reformok kellenek, illetve azok is, de most nem az a lényeg, egyszerű matek. Minden állami kiadást csökkenteni 3%-al. Gondolok itt a politikusok fizetésére, és a kórházak darabszámára.Igen a nyugdíjakra is.

3% nem a világ és kész pipa. nincs hiány, nem kell új államkötvényt eladni és nem kell rá 9% kamatot fizetni.

egyébként a 3% nagyon sok pénz és annak a kamata is nagyon nagyon sok pénz.

Felteszem tehát azt az egyszerű kérdést, hogy az általunk választott politikusok, kinek az érdekeit veszik figyelembe amikor költségvetést készítenek évek óta????