Néha van értelme Segal filmeket nézni. Különösen olyankor amikor éjszaka csatak izzadtan ébredek egy fasza visszatérő álom miatt. Szerintem mindenkinek vannk ilyen baromságai.
Nekem az egyik, ami cirka 2 évente jelentkezik, hogy felcipelnek valami magas, nagyon magas kőre és acélszerkezetre ami nagyon, de tényleg nagyon magas. Mindez valami tengerparton van. Felmenni lehet rá de le nem, mert a sziklafalon egyszerüen képtelenség lejönni. Egy út van lefelé: beugrani a vizbe, de az olyan mélyen van, hogy tudja az ember, azt nem lehet túlélni.
Volt már mikor lelökött valaki, de hogy ki azt nem tudom, de nincs is jelentősége. Az érkezéskor nem tudom mi lett volna, ilyedtemben felébredtem. Volt olyan is mikor magamtól ugrottam le, mert tudtam nincs más választásom, de itt sem tudom mi történt volna ha  a vízbe érek. Most csak vacogtam a torony tetején amíg fel nem ébredtem. Ismerve az életemet, azt hiszem tudom mi lesz, ha egyszer vizbe érek.
Addig  is az ilyen álmok utánni napokon nézem az akciót, vagy programozok és csinálok bármit ami viszi a figyelmem...