Tegnap délután kiderült számunkra a hidraulikus rendszer egy két hibája, amihez lövésünk nem volt, hogy hogyan lehet megjavítani. Azt tudtuk, hogy mi nem értünk hozzá. Aztán felszálltunk a helikopterre és elgondolkodtunk az alternatívákon, hogy mi is legyen a mai napon, ami tervezett utolsó munkanapunk. El kellett gondolkodnunk, mert nem írták alá a teljesítésünket, mert nem voltak meggyőződve arról, hogy minden rendben. Azon is gondolkodni kellett, hogy miből fogjuk kifizetni a szállás díjat, mert az anyacég nem küldte a többlet pénzt a project lezáráshoz. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a megrendelő cég sem tett meg semmit annak érdekében, hogy a munkát időben be tudjuk fejezni, ráadásul az időjárás is minden eseten közbeszólhat és közbe is szól.

Este a vacsoránál a következő megállapodás történt a terveket illetően, amennyiben nem érkezik meg a kért pénz, akkor éppen csak ki tudunk fizetni mindent, de akkor irány haza az eredeti időben.

Amennyiben aláírják a szerződést irány haza. Viszont az aláírást meg kell szerezni. Azt, hogy maradjunk mindannyian elvetettük, hiszen a munkakörülmények ismeretében kizárhattuk, hogy több lehetőséget kapjunk.

A legmerészebb rémálmomban sem gondoltam, hogy az történik ezek után ami…

Ma reggel az Attty jelezte, hogy megjött a pénz. Ami annyit jelentett, hogy kényelmesen ki tudjuk fizetni a szállásdíjat és az egyéb felmerült költségeket.

Ezután lementünk a hallba és ott közölte a Tolmácsunk, hogy kapott egy levelet otthonról a magyarországi ügynöktől, aki azt írta, hogy a Megbízó cég vezetése azt szeretné, hogy egy héttel hosszabbítsuk meg a kint tartózkodásunkat, tekintettel arra, hogy nem tudják biztonsággal átvenni a rendszert. Ezek szerint a platform vezetője eljutatta kérését a Megbízó vezetéshez és az továbbítani is képes volt már az anyacégünk számára 12 óra alatt. Ez azért furcsa, mert a mi kéréseinket 3 hét alatt sem tudta eljutatni a Megbízó vezetőségéhez. Mi ezeket a kéréseket továbbítottuk az anyacégünk számára is, de ők sem tudtak nyomást gyakorolni a Megbízóra. Most fordított helyzetben viszont azonnali döntések születtek, melyek szenvedő alanyai mi vagyunk itt a helyszínen. A probléma még az, hogy nekünk repülőjegyet is kell módosítanunk, amit egy vascsőről nagyon nehéz végrehajtani és azt sem tudjuk jelen pillanatban, hogy mikorra lesz jegyünk hazafelé. Nagyon elég már ebből a szarból ami itt van. Ismét jegyzőkönyvezzük azt, hogy mik a feltételeink, ismét jegyzőkönyvezünk mindent, de ez csak olyan, mint halottnak a csók. Teljesen olyan érzésem van, hogy indokolatlanul, a két cég személyes diplomáciája miatt vagyunk jelen és nem a tényleges munkavégzés a cél. Itt most a megbízó kért egy dolgot, amit az anyacégünk üzleti szempontból elfogadhatónak tart, egy kedves gesztusnak, de gyakorlatilag semmi értelme.

Tehetik ezt, hiszen minden döntéshozó hazamehet este a családjához és nem hiányzik számukra semmi, de mi már 4 hete nem láttuk a szeretteinket és 4 hete folyamatos bizonytalanságban és feszültségben tartanak bennünket. Mellette pedig a munkánkat is végezni kell.

Még egy hétig…    

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.